Főoldal | Rólunk | Adatbázis | Rendezvények | Cikkek, Írások | Links | Kapcsolat Sep. 21st, 2017
Click banner for more info
English Website
Célunk
Archívum
Arany János Magyar Iskola
Torontói Magyar Múzeum
Kodály Együttes
A Magyar Ház Könyvtára
Ö N K É N T E S E K
ADOMÁNYT ITT KÜLDHET
TAGSÁG FELVÉTELI KÉRVÉNY
---------------------
A vilag magyarjainak talalkozohelye
Főoldal » Cikkek, Írások » Archive » Mikulás látogatása a Torontoi Arany János Iskolában  
Mikulás látogatása a Torontoi Arany János Iskolában
Thu Dec 18, 2014

Bár az északi sarkkör több ezer mérföldre van Torontótól, december 6-án mégis eljutott az Arany János Magyar Iskola tanulóihoz a kedves, öreg Mikulás - meg persze a csalfa és ravasz Krampusz. Nagy zsákja hű maradt a sok-sok énekhez: tele volt minden fajta csomagocskákkal, csokikkal, meg a ki nem hagyható gyümölccsel és mogyoróval. Bár a Télapó sok finomságot hozott magával, a fehér pilléket otthon hagyta, s a gyermekek szomorúan nézték a borús, de hó-nélküli, felhőket.

Az egész iskola, a legkisebbektől a legnagyobbakig nagy izgalommal várták a télapót. Az óvodában nagy volt a zsivaj: nem csak az ott járó négy és öt évesek voltak a teremben, hanem azok a magyar családok is eljöttek, hogy a Mikulással találkozhassanak, akik nem tartoztak az iskolához. S nem csak a megszokott korosztály volt jelen, hanem tele volt a szoba kis babákkal, három évesekkel, és mindenféle korú kis gyermekekkel.

Flynné Székely Kinga, az iskola igazgatónője, s az egyik kisfiúnak az édesanyja, megtáncoltatta a gyerekeket - “Körben áll egy kislányka”, és más népi játékokat játszottak, amig a tanárnő, Tarnai Tünde, át nem vette az irányitást. Ekkor aztán elkezdtek készülődni, s versecskékkel, énekekkel, meg szines rajzokkal várták a télapót. Amikor megkérdezte az óvónő a gyermekektől, hogy mit gondolnak, milyen is az a télapó, mind nagy egyetértéssel kiáltotta, hogy “nagy a hasa, van egy szakálla, és piros a sapkája”. És, a kivánságlistában is egyetértettek: rágógumit, cukorkát, csokit - vagy egy igazi, nagy, autót kértek a Mikulástól.

Amikor a Télapó megérkezett, az összes gyerek megörült neki - de mihelyt meglátták a félelmetes, borzalmatos, fekete Krampuszt, azzonal félrehúzódtak. Ezek ellenére elénekelték a begyakorolt énekeket, néhányan ki is álltak, s szavaltak egyet: Nóra, például, a “Karácsonykor” cimú verset adta elő, amelyet Fésűs Éva irt.

 

Ekkor aztán a Mikulás kiosztotta a csomagokat - de csak azok a gyerekek kaptak, akik egész évben jók voltak. Ezt peddig a Krampusz döntötte el, de szerencsére, viszonylag simulékonyan ment: úgy látszik a magyar gyerekek közt nincsen rossz, csakis jók vannak.

 

Miután a szülők lefényképezték a csomagot büszkén mutogató óvodásokat a Mikulással, a nagy, piros ruhás vén ember elindult a következő osztályba, közben a Krampusz is utána szaladt.

A harmadik s negyedik osztály következett, ahol az egyik kisgyerek ételallergiával küzd. De nem maradt senki csomag nélkül - a Mikulás mindenre gondolt, s föl is volt erre készülve, igyhát ő is kapott egy ajándékot. Itt is megköszönték a gyerekek a sok finomságot, énekeltek egy kicsit, s miután fényképeket készitettek a Télapóval, s a Krampusszal - ezek a gyerekek már nem féltek töle, a Mikulás és a segitöje mentek tovább, az első s második osztályba. Ott a “Hull a pelyhes fehér hó” cimű énekkel kezdték, s egy csoportfényképpel zárták be a Mikulás látogatását.

Maradt még a Mikulásnak egy utolsó állomássa, mielőtt visszatérhetett a házához, hogy kipihenje a hosszú napot: az öt, hat, hét, és nyolcadikosok terme. A gyerekek Ady Endrétől a “Kis Karácsonyi Ének”et, vagy a más néven ismert “Tegnap Harangoztak” cimű dalt énekelték, amelyet a Krampusz kimondottan élvezett. S bár mindenki kapott a végén egy ajándékot, a Krampusznak ebben az osztályban nehezebb dolga volt - némelyik gyermeknél eltartott egy-két percig amig megtudta állapitani, a csoda - nagyitójával, hogy vajon jó, vagy inkább rossz-e a kiszemelt gyerek.

 

A Mikulásnak és a Krampusznak sajnos hamarosan tovább kellett állnia, de a jókedvet maga mögött hagyta, igy, még én is érdeklödtem egy-két tanárnál és diáknál, hogy mi is a véleményük a Mikulásról.

Kis Csilla, az öt-nyolcadik osztálynak a tanárnöje, a föltett kérdésemre , hogy mit gondol, miért olyan fontos a gyerekeknek az, hogy a Mikulás Kanadába is járjon, azt válaszolta, hogy szerinte a gyerekek szeretik a mesét. És ez is egy réssze a mi tradiciónknak amit szeretnénk tovább adni. Valamikor nagy volt a szegénység. Ha egy kis csokit kaptak a gyerekek, akkor már boldogok voltak. Manapság ugyan ez mind megvan adva, de mégis, amikor a Mikulás hozza a gyerekeknek azt a csokoládét, annak valahogy egészen más az ize. Tarnai Tünde szerint, a Mikulás mindenütt fontos, nem csak a magyar nemzetiséghez van kötve. Nem csak azért fontos, mert ajándékot hoz, hanem mert szükségünk van néhány kis csodára, ha nem is mindennap, akkor egyszer - kétszer egy évben.

Az iskola diákjainál is szimatolgattam, kinek mi a véleménye és, függetlenül attól, hogy ki hany éves, a legkisebbtől a legnagyobbig, mind annyian imádták a Mikulást, s a december hatodikán lévő ünnepet - de azért más-más oból. Anthony, az egyik nyolcadikos, aki ebben az évben ballagni is fog, azt mondta, hogy ő azért szereti a Mikulás ünnepét, mert amikor jön az ünnep, mindenki boldog lesz, és nincsen olyan gyerek aki rossz, vagy nem akar valamit kapni.

 

Borbély Ábel, aki a 3. osztályba jár, elmagyarázta, hogy ki is az a Mikulás. “Kövér. Nagy szakálla van. Szeretem őt, mert hoz ajándékot, és szeretem a december hatodikát, mer megyek az anyukám testvérének a házához, és ott is kapok ajándékot, és nem kell menni iskolába. Most kaptam cukrot, narancsot, de kérek egy nagy lego szettet is.”

Bár nagyon messziről jöttek, a Mikulás meg a Krampusz időben elért az Arany János Magyar Iskola tanulóihoz, mint az elmúlt években is. És nem hinném, hogy hazudnék, ha azt mondom, hogy az összes gyerek alig várja, hogy jövő decemberben megint megjelenjen a kövér, nagyszakállú Mikulás az ajándékkal teli zsákjával, meg persze a Krampusz, a furcsa szarvaival meg a csalfa, félelmetes kinézetével. Mert a csodára mindnekinek szüksége van!

 

Kis Ana Borbála, A Helikon Magyar gimázium tanulója. 2014. December.


Associated To: Kanadai Magyar Kulturkozpont (KMKK)

Duna World TV - Az érték és hagyományőrzés műsora
Treavel Expressions
Magyar Kanadai Media Kapcsolatok
top
Főoldal | Rólunk | Adatbázis | Rendezvények | Cikkek, Írások | Links | Kapcsolat | Értesítők
Copyright © 2017 hccc.org. All Rights Reserved.
powered by Bridgelin